Néhány évvel ezelőtt sokkal könnyebb lett volna érvelni az Xbox 360 vásárlása mellett a PS3-al szemben.

Olcsóbb volt a konzol, mérföldekkel jobb exkluzív játékok voltak rá, valamint a Microsoft plusz két éves garanciát vállalt a leggyakoribb meghibásodásra. Az olyan szubjektív vitákba, mint hogy a kontrollere jobban kézre áll –e a PS3-énál nem mennénk bele, de tény, hogy a profi játékosok (persze ha nem a mérföldekkel jobban teljesítő billentyűzet + egér combo mellé tették le a voksukat) rendre ezt választották a pontos és gyors reakciót igénylő FPS-ekben.

Mindez azonban mára megváltozott: a két konzol ára újonnan és használtan is egyaránt azonos, a PS3 felhozatala az utolsó éveiben eszméletlen jó exkluzív címekkel bővült, valamint mindkét platform kifejezetten megbízható és strapabíró kialakítást kapott az újabb modellekben. Sőt, tovább nehezíti az Xbox választás racionalitását a mai napig fizetős multiplayer: Live Gold szolgáltatás nélkül csak single player, vagy osztott képernyős opciókkal nyomulhatunk rajta.

De akkor miért lehet racionális választás egy előző generációs Xbox megvásárlása egy PS fan számára így lassan 10 évvel a megjelenést követően?

Mert még mindig elég jó grafikája van.

A multiplatform címek rendre jobban néznek ki Xbox 360-on mint PS3-on. Közkeletű fejlesztői vélekedés, hogy a kódolás a Microsoft termékére mérföldekkel egyszerűbb volt a PS3 keretrendszerénél, amely mind az erőforrások, mind a kód kezelése terén kihívásokkal küzdött – gyorsabb, szárazabb és biztonságosabb érzés volt 360-ra fejleszteni a cuccokat. Ez bizony meg is látszik a grafikán – a PS3 720p-s felbontásával szemben az Xbox játékok többsége könnyedén hozza az 1080p-t is, még ha ez a natív 720p mesterséges felskálázása is volt egyes esetekben. Különösen jelentős volt a differencia a generáció legjobb játékaként aposztrofálható Grand Theft Auto V esetében – ott annyival jobb volt a megjelenítés, hogy a PS3 változatunkat egy konzolboltban +1.000 Ft. ráfizetésével szemrebbenés nélkül ASAP kicseréltük a 360-as változatra.

Igen, szerintünk grafikában az Xbox messze jobban teljesít.

Ahogy a szórakoztatás terén is: míg PS3-on az igazán jó exkluzív játékok nehéz, fajsúlyos alkotások, addig 360-on a szórakozásé a terep. Nem csoda, hogy a legjobb exkluzív játékok a lövöldözés és akció műfajából kerülnek ki.

A best of listából az első helyet mégis egy remekbe szabott RPG-nek adnánk, ami nem más, mint a Fable 2. Az első játékok egyike volt, amelyet a konzolon végigjátszottunk, egy igazi mesében érezvén magunkat a világban való szabad mozgás, a karakterfejlesztés, valamint a morális döntések során. Elvarázsolt tájak, agyafúrt feladványok, valamint egy valódi élet bejárásának lehetősége kiváló harcrendszerrel kombinálva, amelyben egyaránt legitim választásunk lehetett egy sötét varázsló, vagy éppen glóriával és feleséggel egyaránt övezett lovag három gyerkőccel. Ennél hangulatosabb környezetű RPG-t azóta sem láttunk a konzolokon, amelyet a 3. epizód is csak gyengén tudott megismételni, Peter Molyneux hattyúdalát eredményezve.

Aztán ott van a Gears of War sorozat, amely a fedezékharcos játékmenet megteremtőjeként a vég nélküli hentelés izgalmát jelentette számunkra. Minimális történet, epizódonként ezres nagyságrendben ólommal pumpálandó szörny, na és persze a gépfegyverek ötvözése a fűrésszel – mindhárom epizódja élvezetes és maradandó alkotás, de ha választanunk kellene, itt is a második részt emelnénk ki, amelyben a brutális világ emberi oldala, a történet feszültsége legalább akkora szerephez jut, mint végeláthatatlan locust hordák pusztítása. Kifejezetten élvezetes osztott képernyős felállásban tolni, amely kiváló party játékká is tette, valamint a multiplayer részében a mai napig hamar találunk pajtásokat a változatos játékmódok közös élvezetére. Elképesztő a kontraszt a Gears of War és napjaink legszebb játéka, az Order: 1886 között – mindkét TPS világa működik, de a Gears egyszerűen nem akar többnek látszani annál ami. Ez pedig a brutális akció. Jól is áll neki.

Az xbox exkluzívok sorából nyilván nem maradhat ki a Halo sorozat, amelyet lehet ugyan élből utálni PC-s oldalról (bár az 1-2 rész arra is megjelent), de a 3. résztől az epizódok valóban epikus történetmesélésbe csaptak át. Nem vagyunk a hívei a kontrollerrel való FPS-ezésnek, de az irányítás a Haloban remekül működött, a multiplayerhez hasonlóan. Szintén nagy előnye, hogy a PS3 FPS zászlóshajóként aposztrofált Killzone-al ellentétben kivágtak belőle mindent, ami sallang volt - így nehéz lenne eldönteni, hogy a Reach bolygó végóráiban játszódó epizód, a legendás 3. rész, vagy az új kezdeteket jelentő 4. sikerült a legjobban. Talán a Reach mellett maradnánk a 3. legjobb Xbox 360 játék válogatása során – a játék folyamán tudjuk, hogy a fő történeti szálat fixen nyerésre hozza majd megszálló Covenant faj, de mennünk kell tovább és küzdeni lépésről lépésre az invázió ellen, mert egy Master Chief nevű katonának reményt kell adnunk a menekülésre. Zseniális és felemelő élmény volt – már egy fele ilyen remek 5. részért beruháznánk a One-ra.

Persze a negyedik hely az Alan Wake-é. Aprólékosan és profin megírt történet, epizodikus felépítés, borzongató, de korántsem primitív horror elemekkel operáló hangulat, illetve fantasztikus környezet – 4 év távlatából ez maradt meg bennünk a Remedy egyedi játékából, amelyben a Bright Falls városára rátelepedő sötétség több mint nyomasztó. Hogy annak eredete egy ősi átok, vagy Alan tudatalattija, esetleg a tó mélyén kell keresni a megoldást… Nos, a történet komplexitása miatt erre számos elmélet létezik - szerintünk a tó a titok nyitja.

A TOP5-be ezen klasszikusok után pedig már sok mindent be lehetne pakolni – a virtuális vezetés szerelmesei nyilván a Forzáért kiáltanának, a party játékok megszállottjai a Dance Centralt vagy a Lipst tartják kihagyhatatlan alkotásnak, míg a gyermekes családok egészen biztosan a Kinect valamelyik funkciójára építő csimm-bumm cirkusz felelősnek köszönhetnek vidám perceket. Mi olthatatlan szeretettel viseltetünk ellenben az RPG-k felé, ezért az 5. hely nálunk a Witcher 2-é lett. A lengyel alkotók összetett és felnőttes témákat (fajgyűlölet holmi elfek iránt, nénikre nehezedő szörnyvadász bácsi szeretésének naturális ábrázolása, stb.) feldolgozó alkotása 50-60 órányi árulásokban és epikus fordulataiban bővelkedő játékmenetével garantáltan a tévé elé szegez majd.

És akkor jöjjenek az élmények az elmúlt évekből, amelyeket nehezen tudunk kategorizálni – melyik is jött exkluzív játékokból, és melyek azok, amelyek csak simán a generáció legjobbjai. Mert az Xbox volt a primer gép, majd minden multiplatform címet Xbox 360-ra vettünk meg – egyszerűen azért, mert jobb volt a grafikája, kézre állóbb a kontrollere, és olyan, korábban PS exkluzív játékok is megjelentek rá, mint pl. a Final Fantasy XIII. része. Sőt, a hagyományosan erős PS szálakkal rendelkező JRPG ág is sokkal jobban teljesített 360-on – a Last Remnant, a Blue Dragon, a Lost Odyssey mellett a Star Ocean 4 is csak erre jelent meg (bár utóbbi nemzetközi kiadása már PS-re is elérhetővé vált). A Microsoft nem volt rákényszerítve, hogy exkluzív címekkel édesgesse magához a játékosokat – amelyek fejlesztése jó pár évvel később kezdte csak el fellendíteni a PS3 forgalmát. Ezzel szemben a jól teljesítő sorozataival a 360 évről-évre hozta a kötelezőt: a rendszeres Halo, Gears of War és Fable epizódok a mai hardcore gamereknek is kihagyhatatlan ziccerek, de általában a szórakoztatás terén is kimagaslóan teljesít a konzol. Jobb a Kinect rendszere, ezért az ugri-bugri partyjátékok szerelmesei és gyermekek számára a mai napig sokkal célszerűbb választás minden más platformnál. Ha a száguldozás híve vagy, a Forza vagy a PS-es Grand Turismo között kell döntened – a Forza mellett szól mindenképp, hogy könnyedebb, önmagát kevésbé komolyan vevő tipikus „nyugati” játék, a Gran Turismo japán hiperpreciziójával szemben.

Általában azt mondanánk, ha az előző konzolgenerációval szeretnél játszani néhány exkluzív, elsősorban akció orientált alkotás mellett, a 360 kifejezetten jó választás lesz számodra. Mivel a megjelentést követően rendkívül hamar alkalmassá vált a TDK, Maxell és Verbatim feliratú játékok lejátszására, népszerűsége Magyarországon verhetetlennek bizonyult. Ennek ellenére mi mégis az eredeti firmware-rel szerelt megoldások beszerzésére biztatnánk mindenkit, de a fenti megállapítás miatt gyakran lehet találkozni a hirdetésekben olyan fogalmakkal mint „RGH-zott” vagy „flashelt” - mindkét jelölés mögött az Xbox valamilyen buherálása rejlik a másolt lemezek, illetve torrentről vadászott játékok futtathatósága érdekében. A részletekbe nem belemenve:

• RGH-s gépek esetében a letöltött játékok merevlemezről futtathatóak, ellenben az Xbox Marketplace, valamint a Live-on való multplayer lehetősége ugrik (hacsak nem ún. dual boot rendszer kerül kialakításra, amely alkalmas az eredeti és az RGH működési mód közötti váltásra) – cserébe az RGH rendszerek egyszerűen frissíthetőek, ha egy új védelemmel érkező játék kerülne kiadásra.

• flashelt gépek esetében csak a Xbox dvd olvasójába nyúlnak bele – ezáltal az olvassa a biztonsági másolatokat, ellenben csak körülményesen frissíthető a törés. Ezen gépekkel azonban lehet a neten is játszani.

Mindkét opció elvégzése, valamint az így módosított gépek eladása bűncselekményt valósít meg, és használatuk korántsem olyan egyszerű, mint hogy betesszük a lemezt az olvasóba aztán hátradőlünk - így nem is javasoljuk. Figyelemmel arra, hogy használtan egy jó felszerelésű, 250-500 Gb winchesterrel ellátott, két kontrolleres gép kb. 50.000 Ft-ért megvásárolható fél év garanciával, valamint a fenti TOP5 játék beszerzése is összesen 13.500 Ft-ból megoldható (a teljes Fable-Gears-Halo sorozat kihozható egy PS4-es játék + McDonald's ebéd árából), nem is bír a kérdés kardinális jelentőséggel szerintünk.

Ezen túlmenően a vásárlásnál már csak egy pár apróságra kell odafigyelni:

• a gép lehetőleg 2008. szeptember utáni gyártású legyen – az az előtti kiadások esetében fokozottan jelentkezik a red ring of death probléma, amely lényegében alkatrészek vagy áramkörök deformálódásakor jelentkező hiba miatt előálló jelzésről kapta a nevét. A jasper kódnévvel ellátott gépek óta a hiba előfordulásának valószínűsége olyannyira csekély, hogy a Microsoft ma már nem is vállal három éves garanciát a gépekre ezzel a meghibásodással kapcsolatban;

• érdemes a tesztelés során egy kicsit meghajtani a gépet: a Halo4, a Tomb Raider, vagy bármelyik Call of Duty epizód képes kimutatni, ha a hűtéssel nincsen minden rendben – ekkor a játék szaggatni kezd, majd a gép kikapcsol;

• néhány példány – szériától függetlenül – karcolja a lemezeket, ezért jó, ha ellenőrizzük azokat, amelyek gyakran voltak a gépben. Hiába másoljuk fel ugyanis azokat a merevlemezre, indításnál bent kell lenniük a meghajtóban;

• a régebbi, ún. fat (értsd: „kövér”, nem vékonyított) szériák mellett megjelentek a slim gépek is (S, illetve E jelzésekkel) – ezek ugyan újabb és némileg esztétikusabb változatok, de a megbízhatóságuk ugyanolyan remek mint a 2008. utáni fat gépeké. Utóbbiakkal ellentétben tartalmaznak azonban wifi adaptert is – a régebbi gépekhez ezt külön meg kell vásárolni;

• az Xbox kontrollerjei alapesetben elemesek – ha az eladó ad hozzájuk akkumulátort, esetleg egy külső töltőt, az nagyban megdobja az élvezhetőséget;

• mint említettük, a multiplayer opció a játékokban csak Gold előfizetéssel érhető el – ezekből 3 / 6 / 12 hónapos konstrukciókban szerezhetünk be, a legkedvezőbb nyilván az éves díjfizetés (10-14.000 Ft. között érhető el). Cserébe a PS Plushoz hasonlóan havonta itt is ingyen játékokat kaphatunk, amelyek terén a Microsoft sokkal nagylelkűbb a Sony-nál. Volt már ingyenes játék a Fable 3, a Gears of War, a Witcher 2, de a Dark Souls és a Street Fighter is – hol látunk ilyen AAA kategóriás játékokat a PS Plus esetében?

Hogy az utóbbi generáció csatáját ki nyerte meg, nem tudjuk – az biztos, hogy mi az Xbox 360-unkkal és az általa kínált exkluzívokkal nagyon elégedettek voltunk. Ha világ életünkben PS-ünk volt, az Xbox rendszere valószínűleg kissé idegennek hat majd – és hajszálnyival jobb grafika ide vagy oda, nem is feltétlenül jobb gép ahhoz, hogy a PS-en már végigjátszott multiplatform címeket ismét beszerezzük rá. Ellenben instant klasszikussá vált exkluzív sorozatai sokkal-sokkal könnyedebb és tartósabb szórakozást nyújtanak a PS sajátjainál.

Ha egy fárasztó nap után valami gyors kikapcsolódást szeretnénk, és kimaradtak volna a fenti cuccok, könnyedén és olcsón találhatunk magunknak igazi élményt jelentő játszanivalót, amelyek nélkül bizony szűkebb lenne gamer élményvilágunk.

Aki pedig a Fable 2 végigvitelét követően nem viszi le gépet a pincébe gyermekének kordokumentum jelleggel, annak egyszerűen nincs is szíve.

#ottvagyunkafacebookon [FACEBOOK.COM/WETHETENTACLES]

Képek forrása: Lionhead Studios, Epic Games, Bungie, Remedy Entertainment, CD Projekt, Turn 10 Studios