Ha új konyhabútor kell, Alan Horn gondol egyet és kiadja a Star Warst 4K-ban. Amennyiben lecserélné a sarokkádat is, akkor még hozzáteszi: a digitális fejlődés olyan szintre érkezett, hogy a 6. részből már végre ki lehet vágni az evokokat is, így ez a kiadás lesz AZ, amit Lucas megálmodott 30 évvel ezelőtt. Ötlethiány esetén játékfejlesztői fronton is pofonegyszerű a megoldás a karácsony költségvetésének megalapozására: 1. jön a tavaly is kiadott játékuk újabb epizódja, 2. készül egy HD remake valamelyik régi klasszikusból.

A legendás Sierra által 93-ban kiadott Gabriel Knight ilyen klasszikus: horror elemekben bővelkedő történetével, parádés fejtörőivel egy csapásra beírta magát a történelembe. 20 éve.

Természetesen a Pinkerton Road Studiost nem az anyagi haszonszerzés, hanem a mai kor játékosaival való megismertetés szándéka vezette. Ezt mondjuk mi nem hisszük el, de tény hogy a dollárkötegek reményén túl a fejlesztőket kellemes emlékek is fűzik a sorozathoz, hiszen a cég annak a Jane Jensennek a vezetésével működik, aki anno a játék forgatókönyvét, illetve designját megalkotta. Ezek pedig anno briliánsan sikerültek - a Sierra talán legnagyobb kritikai sikerét érte el Gabriel Knight történeteivel a 90-es években, amelynek első epizódja a Sins of Fathers két évtizedes születésnapjára kapta meg a ráncfelvarrást.

A sikeres felújításhoz tehát a kiváló alapanyag adott volt: egy pimasz, de fejlődőképes jellemű főhős, voodoo gyilkosságokkal tarkított New-Orleans-i helyszín, meglepően összetett és fordulatos történet. Utóbbi anno kifejezetten felnőtt célcsoportot feltételezett, amelyben a vér, és az erőszak központi szerepet játszik, és a fedetlen női keblek kígyóval kompozíció is rendre visszatérő elem. Valamennyi emblematikus rejtvény az új kiadásba átemelésre került, sőt néhány új fejtörővel bővült is a megoldandó rejtélyek sora - a fejlesztői ígéretek elsősorban a grafika illetve a hangzás korszerűsítésére vonatkoztak, a tartalom kisebb módosításokkal a régi klasszikus maradéktalan átvétele.

Gabriel Knight is ugyanaz a nőfaló könyvkereskedő, akit 20 évvel ezelőtt megismertünk. Mivel a boltját vevők híján talpraesett asszisztense, Grace kiválóan elvezeti egyedül is, napjainak jelentős részében a nem túl nagy érdeklődés által övezett írásaihoz gyűjt anyagot a New Orleans francia negyedében működő rendőrőrs nyomozójával, Mosely-val való közös munka keretében. Mosely munkaterhe a játék elején éppen kulminál, hiszen egyre-másra kerülnek elő a város különböző pontjaiból brutálisan megcsonkított holttestek. Gabriel örömmel csatlakozik a nyomozáshoz - hogy a 10. napon karmikus változások, családi titkok megismerése, valamint jelentős személyiségváltozás árán tehessen pontot az ügy végére. A történetben ugyanis nem fejezetek, hanem napok mentén haladunk, mindegyiken új helyszínek nyílnak meg, új nyomok és tárgyak beszerzésére adódik lehetőségünk. Ha az adott napon az összes, a forgatókönyvírók által elvégezendőnek vélt tevékenységet letudtuk, Gabriel azonnal lehúzza a rolót a könyvesbolt ajtaján - a további, általunk még elvégzeni gondolt teendők pedig már a következő napra maradnak.

Míg 93-ban a point and click kalandjátékok a scena csúcsát képviselték, 2014-ben ez a játékstílus abszolút nem paralel a kor modern igényeivel, a tömegízlésről nem is beszélve. Töménytelen beszélgetés, nyomkeresés, a stílussal együtt járó komplex rejtvények várnak ránk a játékban - mind az apró utalások, mind a történet során használandó tárgyak fellelése embert próbáló feladat lesz. Megoszlanak a vélemények, miszerint a Gabriel Knight első része volt -e minden idők egyik legnehezebb kalandjátéka a videojáték történelemben, de talán árulkodó a feladatok komplexitását illetően, hogy már az eredeti játék utánnyomásainak dobozába beletette a kiadó egy papírlapon a legkörülményesebben előállítható megoldást, mert egyszerűen nem tudták kezelni a játékosok segítségkérő telefonjait és megkereséseit.

Egyes feladványok abszolút nem logikusak és figyelmes játék mellett sem adják magukat a megfejtések, néhol pedig már-már a Monkey Island elborult próbálkozásait idézik (azaz a ki kell próbálunk minden tárgyat minden lehetséges szituációban). Nem csoda, hogy ilyen kalandjátékok nyomán váltak népszerűvé baráti társaságok közös szeánszai, amelyeken hétről-hétre próbálták segítség nélkül megoldani a rejtvényeket - ezt mi is kifejezetten ajánljuk! Nem mindennapi teljesítmény akár egyedül, akár közösen sikerül rájönni egy-egy valóban agytekervényt izzasztó megoldásra: a kihívásokat 20 évvel ezelőtt még nem vérpistikékre szabták, teljesítésük igazi örömmel fog eltölteni.
A fejlesztők által beépített hint-rendszer a nehézséget ugyanakkor a mai kor igényeinek megfelelően kezeli. Ha kérjük, a legnehezebb szituációknál szinte szánkba rágja a megoldást, valamint elérhető benne a napi teendők listája is - ha már látszólag mindent elintéztünk adott pontján a történetnek, de ha nincs továbblépés, érdemes belepillantani, mi is maradt ki. Ötletes opció, amelynek alkalmazása ugyan csökkenti az élvezeti faktort, de legalább nem kell kilépegetni valamelyik online végigjátszást felkeresni, ahol esetleg olyan spoilerekbe is belefuthatnánk, amelynek feladványa nem is okozna problémát.

Ami ellenben biztosan problémát fog okozni - különösen a régi verziót ismerőknek - az a felújítás megvalósítása. Míg a 93-as verzió a kor határait feszegette a hangulatos megjelenésével, az újratervezett grafikai világ inkább a Broken Sword negyedik részének minőségére hajaz. Ugyan minden hátteret átrajzoltak, de a sötétebb tónusok eltűntek, a fix hátterek és a mozgó szereplők élesen elválnak egymástól, valamint a karakteranimációk sem túl fényesek (hovatovább az egymásba lógó textúrák és darabos mozgások kifejezetten illúziórombolóak).
Ha ehhez hozzávesszük az új szinkronhangokat is, a felújítás eredménye lelombozó: 93-ban nagy színészek (Tim Curry, Mark Hamill) kölcsönözték a szereplők hangját, az új szinkront ellenben nevenincs arcok mondták fel olyan átéléssel, mintha fizetéslevonást kaptak volna ha bármi élettel töltik meg szerepüket. Szerencsére ezeket át lehet ugrani, de ilyenkor a karakterek mozgása is felgyorsul - a helyszínen ide-oda teleportálódnak, illetve azt a gesztust veszik fel, amelyben a következő mondatot éppen kezdenék. Bár fapados megoldás és a kalandjátékoktól idegen, de a szinkron minősége miatt szinte konstansan alkalmazni vágyott opciónk volt ez mégis a játékban... Csak egy fokkal sikerült jobban a zenék felújítása - az új dallamok alapul veszik az eredeti MIDI hangmintákat, ugyanakkor újrahangszerelésük legfeljebb az 5 éves évforduló minőségét idézi. Bizonyos helyszíneken a klimpírozás mintája egy 30 másodpercenként ismétlődő dallam - bizonyára minket buzdítandó a feladványok gyors megoldására. A játék összességében olyan ramaty módon szól, mintha tényleg 20 évvel ezelőtt készült volna.

Ahogy hasonló dilemmák a felújítás indokoltáságára nézve is felmerülnek: rendben, ez egy kiváló játék is volt a maga idejében, szerettük is nagyon, korszakos alkotás - csak éppen most egy másik korszakot írunk. A történet a mai napig élvezetes és fordulatos - ellenben horror elemeiben erősen kopottas, hiszen ma bármelyik bulvármocsok felületen keményebb történetekkel lehet szembesülni New Orleans voodoo gyilkosságainál. Ha ehhez hozzávesszük a kalandjátékok törzsfejlődését, akkor érdemben a játékmenet sem kiugróan jó már - az egykor zseniális rejtvényeket szinte bármelyik átlagos stuff magabiztosan tudja manapság hozni, egyedül nehézségük emelkedik ki napjaink trendjéből.

És ezen megállapítás fényében kifejezetten túlzónak érezzük azt az árcímkét amit a Phoenix Online rábiggyesztett a játékra - 20 euró nyilvánvalóan sok ez darabért, különösen hogy az eredeti kiadás a GOG-on 6 dollárért elérhető, amely minden olyan elemet tartalmaz amiért az eredeti játékot szerettük. Nyilván az újrakevert változat szebb, a valamivel jobb zenék mellett a katasztrofális szinkronhangok elviselhetőek, de mi jelentősebb lehetőséget láttunk volna az eredeti játék egyes elemeinek finomhangolásában. Amíg a fejlesztők elintézettnek veszik az extra content kreálást azzal, hogy az eredetiben még 100 dollárért megvehető maszk immár 120 dollárba kerül (mi' infláció kérem!), ellenben a 20 dollár többletet a temetőben rég elhunyt rokonaink küldik meg nekünk egy kisegér által felborított vázában... nos, addig nem is kellene inkább hozzányúlniuk egy ekkora klasszikushoz. Vagy legalábbis nem egy A++ kategóriás játék árának kétharmadát elkérve érte.

A Casablancát nem kell újraforgatni, csak mert eltelt pár évtized. Amiért nagyszerű, az úgyis csak fekete-fehérben jön át, Humphrey Bogart meg amúgy is örök felbontástól függetlenül - 4K fetisiszták meg úgysem nézik meg.

Melyik Gabriel Knight változatot javasoljuk Neked?

A játékot PC-n játszottuk végig.

Jelenleg a Steamen és a GOG-on kapható, előbbin 19.99 eurós, utóbbin 18.79 dolláros áron. A kiadás várhatóan iOS-re és Androidra is megjelenik a közeljövőben.